A műköröm története
Már az ókori embert is foglalkoztatta, miként lehet elvesztett fogát,sérült körmét pótolni.Különféle megoldásokat találtak ki, pl.:csontból faragott körmöket.
Egyiptomban a fáraók ápoltságuk jeléül körmükre hosszú,aranyozott pótkörmöket helyeztek.
Időszámításunk előtt 3000-ben Kínában méhviaszból, zselatinból,tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket.
Az ókori görögök és rómaiak a kézkörmök festésére hennát,arany és ezüst színezéket használtak.
A 17.században,Júdeában igen fájdalmas módszerrel,tetováló tű segítségével juttattak festéket a körömmátrixba, így ezután festett körmük nőtt.
Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével terjedt el a körömkozmetika.Eleinte bőrdarabkákkal polírozták és hegyesre reszelték körmeiket.A manikűr kíméletes módszere csak az 1830-as években, egy Sitté nevű doktor által vette kezdetét.1917 után sokféle találmány gyorsította a körömápolás fejlődését, megjelentek a csiszolóporos reszelők,körömbőr eltávolítók,folyékony lakkok.A körömlakk feltalálása Charles Revlon nevéhez fűződik.Az első műkörmöt egy körmét rágó fogorvos alkalmazta,de az '50-es években a színésznők már előszeretettel ragasztottak műanyag körmöket a sajátjukra.1970 környékén kezdték használni az épített porcelán körmöket, majd 1984-ben megjelent a piacon a zselés műköröm.Magyarországra 1980 elején hozták be.
Miért égethet a zselé?!
A zselé anyagban elinduló reakció meggyorsítja a részecskék mozgását,ami hőfejlődéssel jár.Ennek következménye, hogy sok zselé és sok fény a Vendég számára kellemetlen forró érzést okoz. Függ még attól, hogy milyen vastagon hordjuk fel az anyagot, milyen erős csövek vannak az UV lámpában , illetve, hogy Vendégünk mennyire érzékeny.Soha ne rázogassuk és fújjuk körmünket, mert az anyag még nem kötött meg, és ezzel "szétmaszatoljuk" a zselét!